Unikális, már-már szakrális borvidékünk, a Badacsony

Badacsony. Kétség kívül Magyarország egyik unikális, sőt szakrális helye. Maga a borvidék ugyan a hegy nevét viseli, de ide tartozik majd az összes bazalt alapú tanúhegy, melyek nagyjából egyidőben keletkeztek. Bor szempontból is ritkaság, hogy minden tényező, a terroir, az egyedi fajták, a Balaton hőkiegyenlítő hatása, a szőlővel foglalkozó emberek elhivatottsága és persze a bort felszippantó turizmus ennyire egységes komplexet alkosson. Meleg tónusú, aromákban gazdag, minerális, sokszor alkoholban sem szegény, hosszú potenciállal bíró borok születnek Badacsonyban Olaszrizlingből, Kéknyelűből, Szürkebarátból és más fajtákból.

A Dunántúl középső részén, a Balaton északi partján helyezkedik el a Tapolcai-medence, Káli-medence, Badacsony, Szigliget, Gulács, Tóti hegy, Szent György-hegy, Csobánc, Hajagos vulkáni kúpjait összegyűjtve. Jelenlegi szőlőterület: 1263 ha, ebből termő 1199 ha, természetesen nagyobb részben fehér fajták uralják az ültetvényeket.

A borvidék települései: Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca.

A borvidék története

Régészeti leletek tanúsága szerint már 2000 évvel ezelőtt virágzó, a rómaiak által gondozott szőlőkultúra volt a Balaton-felvidéken, így Badacsony környékén is. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik hadiútja, amelyet ma is „Római-út” néven emlegetnek. Majd a következő említés, bizonyos oklevelekben a XIII. században történt, ekkorról tudjuk, hogy a borvidék szőlőinek egy része egyházi tulajdonban volt, míg más részei az Atyusz nemzetség birtokaihoz tartoztak. Ez a család építtette például a Monostorapáti-környéki Almád-monostort, a szigligeti várat, de ők szállítottak bort a királyi lakomákhoz is.

A táj a török háborúk alatt szinte teljesen elnéptelenedett, a szőlőkultúra hanyatlott. A XVIII. századig kellett várni, ekkor új telepítésekkel és az akkori szinten legmodernebb technológiákkal megkezdődött a Badacsony jó hírnevét megalapozó borok készítése és ekkor vált "módivá", hogy a nemesi családok, akár a távolabb lakók is rendelkezzenek szőlőbirtokkal és présházzal egy bort termő hegyen. A XVIII. századtól jellemző szőlőfajtája volt a borvidéknek a Kéknyelű, amelynek kifejezetten badacsonyi jellegét már akkor is hangsúlyozták, és amely Badacsony úri szőlőiben terjedt el leginkább. A fő fajták akkoriban persze a magyar fajták voltak, amelyek közül kiemelkedett a Furmint. A XIX. században a Furmintot az Olaszrizling váltotta majd fel, illetve az Oportó, mai nevén a Portugieser kezdett elterjedni. Ugyancsak a Badacsony környékének kiemelt egyedi fajtái közé tartozott a Budai zöld is, melyet a Kéknyelűvel ültettek vegyesen, hiszen annak porzója.

Talajadottságai
 

A borvidék talajai komoly változatosságot mutatnak. A bazalt hegyek lejtőit helyenként lösz takarja, amelyek kezdetben a hegyek alsó részét felépítő agyagos-homokos üledékekkel, majd felfelé, a hegy csúcsa felé mindinkább bazalttörmelékkel keverednek. Ennek megfelelően a hegylábakon bazaltmálladékkal kevert vályogos talajokat, a meredek, gyakran teraszosan művelt hegyelőtéri lejtőkön vályogos bazalt lejtőtörmeléket találunk, amely az itteni borok cizellált savakban gazdag, testes, ízgazdag jellegét adja. Salföld vagy Tapolca környékén kivételesen mészköves talajok is előfordulnak.

Klímája

A tájra, csakúgy mint egész Magyarországon mérsékelten kontinentális klíma a jellemző, különleges, hogy ennek a tájnak a mikroklímája, melyet északi széltől védett déli, kedvező lejtőszögű hegyoldalak földrajzi helyzete mellett talán a Balaton felszínéről visszaverődő, extra mennyiségű napbesugárzás is kedvezően befolyásolja. Fontos az is, hogy a Balaton víztömegének melege a hirtelen betörő hideg levegő hatását mérsékelni tudja, nyáron pedig éjszakánként biztosítja a légmozgást, amellyel például megakadályozza a szőlőben (és így a borban) oly fontos savak idő előtti lebomlását. A víztömeg egyidejűleg biztosítja a levegő magasabb páratartalmát is. A déli, délnyugati lejtők napfényes, széltől védett területein sokszor alakul ki olyan kedvező mikroklíma a szőlő számára, amely néha a szubmediterrán éghajlatra emlékeztet.

Szőlőfajták

Olaszrizling, Szürkebarát, Kéknyelű, Rajnai rizling, Tramini, Ottonel muskotály, Budai zöld, Zeusz. Kékszőlőből a Pinot noir, mellette Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Zweigelt jellemzőek, de a Badacsonyi borvidék semmi esetre sem tekinthető vörösboros borvidéknek.
A hagyományosnak mondható Olaszrizling, Kéknyelű és Szürkebarát jó borai mellett, az utóbbi időszakban minőségi ugrásként értékelhettük számos Rajnai rizling bor remek szereplését. Ez a hidegtűrő fajta kitűnő borokat ad a meleg vulkáni eredetű talajokon.

Az Olaszrizling a maga viszonylagos megbízhatóságával évek óta komoly boroknak az alapanyaga, jól érlelhető, de fiatalon is fogyasztható. Nem véletlen, hogy az igényes badacsonyi termelők néhány éve az Olaszrizlingre építették azt a borukat, amely a tó körül minden borvidéket bevon egy egységes, jól kommunikálható bor készítésébe, ez a BALATONBOR. Itt Sauvignon blanc borokkal vagy Primitivoval, Malbec-kel nem fogunk találkozni.

A telt, de remek szerkezetre épülő, hosszan eltartható borok a legtöbb évjáratban hordozzák a víz közelségéből is adódó meleg tónusokat. Sokszor szinte érezni lehet a napsugarat a borokban, komolyságuk ellenére rendre kínálva egy kis játékos vibrálást is.
Badacsony és a Kéknyelű neve összeforrt az évszázadok alatt. Sajnos a fajta termesztése igencsak munka- és türelemigényes. Pedig magának a fajtának – ha a megtermékenyüléssel nincsenek problémák – igazán elegáns savai vannak, ami alapja egy hosszan érlelhető és egyedi borstílusnak, sőt akár habzóbornak, pezsgőnek is.

Szerző:

Süli Tamás, 2004-ben végzett a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Borászati szakán. Dolgozott az egri Gál Tibornál, a neszmélyi Hilltop pincészetnél és a francia Domaine Loew biodinamikus, családi birtoknál. Így a termelés összes aspektusával találkozhatott. Később váltott és a kereskedelem oldaláról foglalkozott borokkal. Jelenleg a Borkorzó, egy borimporttal és -nagykereskedelemmel foglalkozó cég, valamint egy kisvárosi borbolt társtulajdonosa. Hobbiként az etyeki borvidéken saját szőlőjében tevékenykedik.