Etyeki borvidék

Az etyeki bort – felfedezve annak kiváló tulajdonságait pezsgő készítéséhez – a századforduló után szinte kizárólagosan Törley József budafoki pezsgőgyára vásárolta fel. Ezután kialakult a borkereskedelemből élők csoportja, a borügynökök a pezsgőgyártáshoz szükséges alapanyagot közvetítették a termelőktől a felhasználóhoz. Etyek gazdasági életében a szőlőtermelés jelentős szerepet játszott, 1940-ig az etyekiek 600 ha-on telepítettek szőlőt.

1946 márciusában Németországba telepítették a német lakosság 83%-át. A kitelepítés miatt a szőlőkultúra is válságba jutott. 10 év alatt 700 kat. hold szőlő pusztult ki, 960 pincéből közel 500-at lebontottak, s a vagyont érő faprésekből néhány tucat maradt csak hírmondóként.

Az 1955-ös év hozta meg a fordulatot, amikor is megalakult a Hungarovin Borgazdasági Kombinát etyeki célgazdasága a hajdan virágzó etyeki szőlőkultúra rekonstrukciójára. Ebben az időszakban a szőlőtermelést Etyeken csak a szőlőgazdaság jelentette. 1957-58 között alakult ki a jelenlegi gazdasági terület, melyben 1000 ha-t megközelíti a szőlőfelület.

Az 1980-as évek telepítéseinek, illetve a fajtaváltásnak köszönhetően elindult a minőségi bortermelés. Etyek és környékének jellemző szőlőfajtái a Chardonnay, Sauvignon Blanc, Pinot Noir, Szürkebarát, Királyleányka, Olaszrizling, Rajnai rizling, Zöldveltelini, Pinot Blanc, Cserszegi fűszeres. Ezeket az ültetvényeket használják a mai napig mind a kisebb borászatok, mind a Hungarovin jogutódja. Az összes termőterület kb 1600 ha-nyi szőlőültetvény, mely 1990-ben kapta meg a borvidéki státuszt.

Etyek környékének adottságai szinte megegyeznek Champagne-éval azzal a különbséggel, hogy itt nincs fagyveszély, s hosszú idők óta nem volt jégverés sem. A viszonylag szeles, kevés csapadékkal és bőséges napsütéssel jellemezhető klíma, valamint a löszös, mészköves talaj karakteres, savas borok készítésére rendelték a területet.