Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

A Szürkebarát vagyis a Pinot grigio

A Szürkebarát vagyis a Pinot grigio

A szürkebarát régóta, legalább a XX. század eleje óta stabilan Magyarországon van, termesztjük és bort készítünk belőle. Ugyanakkor kétes, félédes múltja miatt a rendszerváltás után először száműzötté vált, majd javult némileg a helyzet és "felfejlődött lesajnált" fajtává az utóbbi években.

Ezzel szemben a világban komoly divathullám övezte a 2000-es évek elején, melynek hatásai máig érezhetők, hála az Észak-Olaszországból származó, jó ár-érték arányú, olasz fehérbornak, a populáris Szürkebarátnak, vagyis a Pinot grigio-nak. A fajta előnye pont az a tulajdonsága, hogy fehérbor vonalon viszonylag nagy testéhez kerekebb savgerinc, olykor minimális maradékcukor és gyümölcsös, nyáreleji aromakép társul.
Az általunk Szürkebarátnak nevezett szőlőfajtát a világ legtöbb borfogyasztója francia néven Pinot gris-ként (pinogri) vagy az olasz variációban Pinot grigio (pinogridzso) néven ismeri. A szőlőfajta egyébként a Pinot noir, azaz egy kékszőlő egyik mutációja és érdekesség, hogy megjelenésében sokszor be is bizonyítja a kékszőlővel való közeli rokonságát azzal, amikor bogyói, sőt alkalmanként bora is enyhe rózsaszínes színárnyalatot kap. A kapcsolatot egyébként tükrözi a hasonló levél- és fürtforma is.

 

Pinot grigio vagy szürkebarát
 

A Szürkebarát jellemzően az északibb, hűvösebb bortermő vidékeken (pl. Elzász, Veneto) terjedt el, hiszen még ilyen viszonyok között is a korai érésű és jó cukorgyűjtő fajták közé tartozik. Emiatt gyakran készülnek belőle félszáraz, félédes vagy édes borok, amelyek jelentékeny, de harmonikus, kerek savaival ezek igen szép harmóniával bírnak, a szárazra kierjesztett példái pedig legtöbbször viszonylag magas alkoholtartalommal rendelkeznek.


A Szürkebarát itthon, a Pinot gris Franciaországban, a Pinot grigio Olaszországban

Itthon általában szeptember második felében szüretelik (2024-ben persze jóval korábban), legelterjedtebbnek Badacsonyban, egyáltalán a Balaton-felvidéken és a Mátrában tekinthető.

Franciaországon belül a Pinot gris fajta elsősorban Elzászhoz kötődik, ahol ugyan viszonylag kis területen foglalkoznak vele, de telepítései folyamatosan növekednek, tekintélye pedig már régről garantált, hiszen a vidék unikális fajtája, a Rajnai rizling és a Tramini mellett mindig is a komoly bort adó szőlőfajták közé sorolták.  Érdemes megjegyezni, hogy Elzászban a Pinot gris-ből készült borokat hosszú ideig Tokay d’Alsace vagy Tokay Pinot gris néven emlegették, mely utalás volt a fajta tokaji eredetére. Ennek ellenkezőjét a 90-es évek elején DNS-vizsgálatokkal igazolták. A névvel kapcsolatos, 1926 óta tartó jogi vitára egy 1993-as megállapodás tett pontot, amelynek értelmében a 2007-es évjárattól már nem szerepelhetnek a fenti – erősen megtévesztő - kifejezések az elzászi címkéken.
Kevesen tudják, hogy megtalálható Burgundiában is, ahol a bortörvény engedélyezi is jelenlétét a borban, de fajtaborként nem palackozható. Érdemes tudni, hogy ennek technikai okai vannak, ugyanis még mindig gyakori egy-egy Pinot gris tőke felbukkanása a Pinot noir ültetvényben, ami egyes esetekben olyan mértékű is lehet, hogy meghaladja a szigorú francia bortörvényben előírt maximális értéket, így a borsos árú Pinot noir-t nem lehetne eredetvédett borként jelölni.  

 

Elzász és a Pinot gris

Franciaországon kívül Olaszországban, Svájcban és Németországban is viszonylag gyakori utóbbi esetében a szőlőfajta borait eddig legtöbbször Ruländernek nevezték, de száraz tételei esetében ma már egyre gyakoribb a Grauburgunder elnevezés is.

Olaszországban a 2000-es évek elején előzte meg a korábban versenytársnak számító Pinot biancót. A Pinot grigio Észak-Olaszországban, Venetoban és Friuliban talált otthonra, ahol a hegyvidéki éghajlat által okozott nagy nappali és éjszakai hőmérséklet-ingadozásoknak köszönhetően gazdag aromaprofil alakul ki, savai pedig jól ellentartanak az alkoholnak. A legjobb borszőlőket a mai napig a teraszosan kialakított domboldalakon termesztik, innen kerülnek ki a legkiválóbb minőségű Pinot grigio borok. Friuli drágább, viszont kifinomultabb, tisztább, szépen közvetíti a terroirt, a szakértők szerint is Friuli és környéke az egyik legjobb hely a Pinot Grigio termesztésére az éghajlatnak köszönhetően, amelyet az északi Alpok és az Adriai-tenger befolyásol déli irányból. A hegyek és a tenger közé beszorult levegő megvédi a szőlőt a zord téli viharoktól, nyáron viszont finom, meleg tengeri levegőt sodor feléjük. A venetoban készült borok viszont inkább az olcsóbb árkategóriából kerülnek ki, olykor tömegborok, de mindenképpen egyszerűbb italok, fő erényük a gyümölcsösség és az üdítő jelleg. Ezeken a vidékeken készült példányoknak mélysége és gazdagsága van, miközben kiemelkedő körte-, őszibarack-, alma- és sárgabarackjegyei is érezhetők, a meleg évjáratok ízében még a trópusi gyümölcsök is visszaköszönnek.  Ma az egyik legkedveltebb, frissítő és gyümölcsös fehérbort adó szőlője lett a világnak, az USA legnépszerűbb importborává vált, de meghódította Kanadát, Új-Zélandot és Ausztráliát is. 

Veneto és a Pinot gris


Érdemes tájékozódni vásárlás előtt

A Pinot grigio, ha nem fordítanak elegendő figyelmet a szőlészeti zöldmunkára, akkor egy igencsak átlagos, sőt olykor silány minőségű, tömegesen gyártott bor is lehet. Amennyiben nem szeretnénk ilyen borokba belefutni, akkor fogadjuk meg a szakemberek tanácsát, és tudatos borfogyasztóként ne csak a fajtafeliratot és az alacsony árat nézzük, hanem keressük a címkén a borvidéket, és merjünk a magasabb árkategóriában keresgélni. Ha olyan palackba futunk bele, amin nincs megadva a borvidék, akkor nagy a valószínűsége, hogy a bor alapját a gyengébb minőségű területeken, pl. völgyfenéken termesztett szőlő, vagy több régió termésének házasítása adja.

Szászi pinot gris


A szürkebarát és a konyha

Szerencsére gasztronómiailag széles ételskála ölelhető fel a különböző stílusú Szürkebarátokkal. A legtöbb nemzetközi párosítási javaslat a vajra, a sajtra épülő tésztákhoz vagy olyan zöldségételekhez ajánlja a bort, mint a spárga vagy az articsóka. Remek párosítást alkothatnak a savakban gazdagabb egyedei a tengeri ételekkel, branzinoval, osztrigával, a szárazabb, feszesebb tételek a sushival vagy szinte bármilyen rizottóval.

 


Szerző:

Süli Tamás, 2004-ben végzett a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Borászati szakán. Dolgozott az egri Gál Tibornál, a neszmélyi Hilltop pincészetnél és a francia Domaine Loew biodinamikus, családi birtoknál. Így a termelés összes aspektusával találkozhatott. Később váltott és a kereskedelem oldaláról foglalkozott borokkal. Jelenleg a Borkorzó, egy borimporttal és -nagykereskedelemmel foglalkozó cég, valamint egy kisvárosi borbolt társtulajdonosa. Hobbiként az etyeki borvidéken saját szőlőjében tevékenykedik.