Ha valami, akkor az Olaszrizling tényleg egy igazi kárpát-medencei fajta, amelynek számos szinonimája létezik. Magyarországon tartják legtöbbre, ugyanakkor a környező országokban is találkozni az Olaszrizlinggel szép számban. Eredete nem tisztázott, több szakmabeli úgy gondolja, hogy igazából Nyugat-Európából származik, Franciaországon keresztül jött a Kárpát-medencébe, bár a fajta - napjainkban - ott nem ismert. Mások szerint Délnyugat-Spanyolországban találtak hasonló DNS-sel szőlőfajtát. Érdemes tudni, hogy sem genetikai, sem más köze nincs a németek (és az Elzász) Rieslingjéhez, ti. az a Rajnai rizling megfelelője. Van olyan kutató is, aki Észak-Olaszország, Horvátország vagy Románia mai területeire teszik a fajta szülőhelyét.
A mai ember számára két igen nagy előnnyel bír: kifejezetten jól tűri a szárazságot és megfelelő technológiával sokféle stílusú bor készíthető belőle az egyszerű gyümölcsös reduktív bortól, a vastag hordós és ásványos tételeken át egészen az édes késői szüretig.
Elsősorban Magyarországon és szomszédainknál találkozni a fajtával. Például Horvátországban, ahol Grasevinanak hívják, de Szlovákiában, Romániában és Ausztriában (Welschriesling) is találunk belőle készült borokat. Magyarországon kb 3800 hektáron termesztik és igazából a Balaton körül találta meg az otthonát. Az északi part borvidékein (Badacsony, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak) dominálja az ültetvényeket és a legtöbbet a Balatonfüred-Csopaki borvidéken találkozni vele. Csopak a szőlőkultúra szempontjából meghatározó terület, több mint 2000 éve folyik itt szőlőtermelés. A mész és az agyag mellett a lösz és a híres permi vörös homokkő található meg itt, ami színben is kitűnik a borvidéken, mely az egyik legjobb alapkőzet a fajta és egyáltalán a szőlőkultúra számára. Nem elhanyagolható termőterület Somló, ahol az Olaszrizling vastagságot, mélységet, magas alkoholt jelenít meg.
Tulajdonképpen - első blikkre - semleges fajtának tarthatnánk, ugyanakkor nagyon szerteágazó stílusban lehet belőle bort készíteni, így nehéz általánosítani. Könnyű, citrusos, gyümölcsös, friss üde boroktól az egészen mély olajos textúrával rendelkező testes, akár ásványos, visszafogott savakkal rendelkező fehérborokig, sőt, nem ritkán töppedt bogyókból készült, esetleg botritiszes édes és jégborként is találkozhatunk vele, utóbbiak egyes pincészetek számára a dédelgetett, rezervált, különleges alkalmakkor bemutatott tételi, esetleg a kóstolók ékkövei. Tényleg sok mindennel lehet találkozni. Leggyakrabban mandulavirág, mandula, zöld alma, dió és mogyoró jelzőket használnak az aromák leírásánál. Neutrális jellegének köszönhetően jól kommunikálja a termőterület sajátosságát.
Gasztronómia
Az Olaszrizling bora magában hordozza az igazi balatoni életérzést, hiszen az északi parton szinte mindenhol megtalálható a fajta. A kifejezetten könnyed, üde, visszafogott aromatikával, már-már semleges stílusban elkészített Olaszrizlingek a nyár nagy klasszikusai, hiszen tisztán és fröccsként is rengeteg borfogyasztó kedvencei. Az ilyen könnyed stílusban elkészített borok egyébként is a nyári grillezések, a sült halak és a zöldséges-salátás könnyű fogások tökéletes kísérői. Viszont komolyabb arcát is képes megmutatni a gondos szőlészeti és borászati munkának köszönhetően. Ilyenkor egy viszkózusabb, vastagabb, testesebb textúra, mélység és sokszor egy ásványosabb jelleg is társul az ízvilágához. Ezek a magas minőségű Olaszrizlingek igazi bisztro borok, meglepő és élvezetes, komplex ízkombinációt képesek kialakítani az összetettebb fogásokkal is, és egész évben kellemes a fogyasztásuk. Míg a könnyed stílusú típusok leginkább frissen, a legutolsó évjáratokból a legfinomabbak, addig ezek az összetettebb, komplexebb borok meghálálják a pár éves érlelést is.
Kínálni is mindig egyenesen a hűtőből kivéve, körülbelül 8-10°C-on kínáljuk, az édes, desszert borokat érdemes egy kicsit jobban behűteni, és 6-8°C-on szervírozni. Alapanyagok közül a zöldsaláták, friss sajtok, szárnyasok, (balatoni) halak állnak ízvilágban és struktúrában legközelebb az Olaszrizling szőlőfajtából készült borhoz.
Szerző:
Süli Tamás, 2004-ben végzett a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Borászati szakán. Dolgozott az egri Gál Tibornál, a neszmélyi Hilltop pincészetnél és a francia Domaine Loew biodinamikus, családi birtoknál. Így a termelés összes aspektusával találkozhatott. Később váltott és a kereskedelem oldaláról foglalkozott borokkal. Jelenleg a Borkorzó, egy borimporttal és -nagykereskedelemmel foglalkozó cég, valamint egy kisvárosi borbolt társtulajdonosa. Hobbiként az etyeki borvidéken saját szőlőjében tevékenykedik.
