A Syrah története
Magas minőségű, populáris vörösbort adó fajta, melyet előszeretettel telepítettek és telepítenek ma is. Származását tekintve először az egykori Perzsa Birodalmat (mai Irán) említették, talán a nevéből adódóan, később a DNS vizsgálatokkal igazolták, hogy szülei a Mondeuse blanche és a Dureza szőlőfajták. Egy spontán, - a természetben tulajdonképpen szokásos - kereszteződésről van szó francia eredetű fajták között, melyek a Rhône-folyó völgyében terjedtek el. Akkoriban, ahogy ma is az egyik legismertebb és legfontosabb fajta, főleg az Észak-Rhône völgyében. Rossz nyelvek szerint a nagy Bordeaux-i borokat, rossz évjáratokban előfordult, hogy „hermitage-osították”, azaz Hermitage-t adtak hozzájuk, amely a Rhône völgyének egyik legfontosabb Syrah apellációja.
Morfológia
Bőtermő fajta, apró bogyói gyorsan túlérnek, ezért az optimális szüret időpontját elég nehéz megválasztani, ráadásul közepesen rövid tenyészidőszakkal beérik. Hosszúkás, tömzsi fürtben mély lila-kék színű bogyók ülnek, viszonylag vastag héjjal. A kifejezett, fűszeres, főleg feketeborsra hajazó aromajegyei a laikusok számára is felismerhetővé teszi. Ellenálló növény, haragos zöld levelekkel, erős vegetációval, virágzása jóval később indul, mint más fajtáknál, így kevésbé van kitéve az esetleges tavaszi fagyok hatásának, ugyanakkor viszonylag korán érik.
Termőhelyei
Természetesen Franciaországban a legelterjedtebb, majd ezt követi Ausztrália (ahol Shirazként említik és más stílusban készítik), illetve Spanyolországban is nagyobb területen és szinte minden újvilági bortermelő vidéken találkozni vele. Képes önmagában is nagy borokat felmutatni, de házasításokban is jól szerepel, klasszikus Rhône-völgyi házasítás a Grenache-Syrah-Mourvèdre, illetve Ausztráliában Cabernet-vel, valamint a spanyoloknál Monstrellel. Magyarországon 280 hektáron termelik, az Egri és a Villányi borvidéken a leggyakoribb, de előfordul a Balaton déli részén és Szekszárdon is.
Bora
A Syrah fajtából készített borok mély színűek, általában magas alkohollal és erőteljes, masszív tanninszerkezettel rendelkeznek. Hűvösebb területeken (Rhone-völgye, Languedoc-Limoux) piros ribizli, ibolya, szeder, zöld olíva, menta és bors; míg melegebb (Villány, Ausztrália) klimatikus adottságok mellett fekete ribizli, fekete szeder, édesgyökér, mentalevél, valamint füstös és feketeborsos jegyek uralkodnak a borban. Stílus kérdése, hogy könnyedebb, élénk, fűszeres, borsos (=Syrah) vagy éppen érett, vastag, erőteljes tétellel lehet találkozni (=Shiraz).
A borászok szerint úl nagy terhelés esetén elveszítheti sűrű, vastag jellegét, ha pedig elkésnek a szürettel, akkor gyorsan túlérik, jelentősen és gyorsan csökkenhetnek aromái, fajtajellege és savai is. Ugyanakkor a túl korai szüret vagy a túl hűvös évjárat esetén Syrahnál az éretlenség jelei, vegetális hangulat, a túl átható, már-már zavaró feketeborsos íz, valamint az égett gumi jegyei jönnek elő.
Nálunk a ’90-es évek végén kezdték telepíteni, a világhíres "bornagykövet", az egri Gál Tibornak kiemelkedő szerepe volt ebben. Mára már hazánkban is élvezhetjük nagy termelőink első kísérleteinek kiváló eredményeit.
Syrah-étel párosítás
A Syrah világszinten divatos, népszerű, és elterjedt szőlőfajta. Ezer arca van némi túlzással, sokféle stílusú bort képes adni, előfordul fehérborként, fehér pezsgőként, sőt vörös pezsgőként, ezek persze kuriózumok. Magyarországon vörösborként, azon belül is leginkább magasabb minőségű, tartalmas, közepesen testes, magas tannintartalmú borként találkozhatunk bele.
Házasításokban is kifejezetten kedvelt, többségben használt, leginkább a feketeborsos, feketebogyós gyümölcsös jegyeit, és határozott tanninjait adja a cuvée-hez. Vörösborként intenzív mély színnel rendelkezik, fekete ribizlis, szedres íze, és jellegzetes, intenzív feketeborsos-mentás fűszeres jegyei is kiérezhetők a boraiból. Kifejezetten kedvelt bisztró borok, jól párosíthatók a grillezett húsokkal és steakekkel, sült vadakkal, szarvassal és vaddisznóval, pörköltekkel, sült húsokkal, fasírtokkal. A könnyedebb syrah-kat jellegük miatt leginkább fiatalon, a legutóbbi évjáratokból érdemes választani, míg a magas minőségű syrah-kat bátran érlelhetjük 10-15 évig mielőtt elfogyasztjuk őket. Figyeljünk arra, hogy mindig tartsuk állandó hűvös hőmérsékleten, közvetlen napfénytől és hőtől távol, hogy az aromáit a lehető legjobban megőrizzük. Kínálni a szobahőmérséklettől kicsit hűvösebben érdemes, a rosékat 8-10 °C-on, a könnyű syrah-kat 14-16°C-on, míg az érlelt, testes syrah-kat 16-18 °C-on nagyobb méretű, tulipán formájú vörösboros pohárból.
Alapanyagok közül a gyökérzöldségek, cékla, paradicsom, az érlelt keménysajtok, füstölt sajtok, sertéshúsból, marhából, borjúból, szarvasból, vaddisznóból, muflonból készült ételek, valamit a belsőségek állnak ízvilágban és struktúrában legközelebb a syrah szőlőfajtából készült borhoz.
Ha a világnak adó francia borvidék Syrah-it szeretnénk felfedezni, a következő eredet megjelöléseket keressük a címkéken: Hermitage, Côte Rotie, St-Joseph, Crozes-Hermitage. A Syrah divathullám Franciaországon belül a dél Rhône, Languedoc- Rousillon, Provance és Korzika irányában indult el. Hazáján kívül pedig leginkább Ausztráliában terjedt el, ahol már hosszú ideje a legfontosabb kékszőlőnek számít. A két fő hadállásponton túl komoly példáit jegyzik még Svájcban, Toszkánában, Portugáliában, Kaliforniában, Washingtonban, Dél-Afrikában, illetve Szicíliában.
Szerző:
Süli Tamás, 2004-ben végzett a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Borászati szakán. Dolgozott az egri Gál Tibornál, a neszmélyi Hilltop pincészetnél és a francia Domaine Loew biodinamikus, családi birtoknál. Így a termelés összes aspektusával találkozhatott. Később váltott és a kereskedelem oldaláról foglalkozott borokkal. Jelenleg a Borkorzó, egy borimporttal és -nagykereskedelemmel foglalkozó cég, valamint egy kisvárosi borbolt társtulajdonosa. Hobbiként az etyeki borvidéken saját szőlőjében tevékenykedik.